Mit tegyél, ha rád akaszkodott a pasid? Kiemelt

A párkapcsolat akkor igazán jó, ha minden pillanatot, minden együtt töltött percet élveztek. Ám nem vagyunk egyformák, és hosszú távon a személyiségünket is károsíthatja, ha a másik fél nem hagy nekünk elegendő teret.

Mindenkinek szüksége van levegőre. Néha a megtelt teremben is elájul valaki, és ki kell vinni őt a szabadba, vizet adni neki, megnyugtatni, hogy minden rendben lesz, ez csak egy kis rosszullét, az emberek, a meleg és az oxigénhiány az oka mindennek.
Valahogy így lehet definiálni azokat a kapcsolatokat is, amikor a nőre ráakaszkodik a férfi. Az egyetlen különbség, hogy ilyenkor nincs senki, aki kivinné őt abból a bizonyos teremből…

Amikor megfojt a szerelem

Először mindenkinek tetszik az ilyen akaszkodós pasi, elvégre a férfi, akit szeretsz, nyomatékosítja minden másodpercben, hogy ő is szeret téged, és egyáltalán nem érzed azt, hogy mást akarna. Csak téged. Ez a gondolat a legszebb egy párkapcsolatban, mikor a bizalom mellett kialakul a nyugalom, hogy nem kell többé küzdened érte, mert ő ott van melletted. Csak melletted. Senki sincs. Csak te és ő.
És ezt ők annyira jól csinálják! Észre sem veszed a nagy rózsaszín felhőben, ahogyan lassan kiépíti köréd az életét. Lehetséges, hogy egy személyes tárgya sincs a lakásodban, mégis veled lakik, azon kapod magad, hogy már Facebookon sem beszélgetsz a barátnőiddel, visszatekintesz a hónapokra és hatalmas ürességet érzel. Egyszer csak azt látod, hogy akárhova forgatod a fejed, ő mindig ott fog állni, integet, és észre sem veszi, hogy elvette az életed. A személyiséged. Az egész önállóságodat.
Mikor ez megtörténik, riadót kell fújni. El kell fogadnod a tényt, hogy ami történik, az nem egészséges, és bele kell törődnöd, hogy mégsem olyan jó a srác, mint eddig gondoltad. Miután minden igazságot kimondtál vele és az életeddel kapcsolatban, el kell döntened a legfontosabbat: vállalod a kockázatot, és megpróbálod megjavítani, vagy megrettenve ettől a személyiségi formától – hiszen legtöbbször ez egy típus –, inkább szakítasz vele.

Maradsz, vagy mész?

Ha maradsz, akkor készülj fel a legnagyobb hisztikre. Nem a te részedről, hanem a párod részéről. Aki rád akaszkodik, az hisztizni, küzdeni, veszekedni fog, ebben biztos lehetsz. Azt fogja hinni, hogy már nem szereted, mert nem veszi észre a hibát az aktuális életstílusban. Nem, vagy csak nagyon nehezen lesz képes elfogadni, hogy örökké nem lehettek csak ketten. Pontosabban örökké nem élhettek az ő életében. Éppen ezért legyél vele kíméletes, és fokozatosan építsd ki ezt az új kapcsolatot kettőtök között. Először csak egy-egy napot hagyj ki vele, ne legyen feltűnő. Találkozz a barátnőiddel, menj el bulizni, de ne rögtön döntsd le a falat közted és a világ között, mert nemcsak a barátod, hanem te is meg fogsz rémülni, hiszen régen jártál odakint.

Legyél vele őszinte, amennyire csak tudsz! Nagyon nehéz lesz, neked talán jobban fog fájni, mint neki, de megéri, mert ha csakugyan hiszel a kapcsolatotokban, akkor nincs más módja annak, hogy ez megmaradjon. Egy idő után biztosan beleőrülnél a dologba, és fejvesztve menekülnél ki belőle, így inkább még időben hozd rendbe, és tedd egészségessé!
Magyarázd el neki, hogy a kevesebb idő nem jelent kevesebb szerelmet, pusztán az önmegvalósítás időszakában jártok, fiatalok vagytok, és szeretnéd tudni, hogy neked is van saját életed. Lehetséges, hogy ő nem igényli a magányt, de magyarázd el, hogy ezt embere válogatja. De ha nem is a magányon van a hangsúly, biztosan vannak olyan dolgok, amiket egyikőtök szeret, a másik viszont ki nem állhat. Te szereted a romantikus filmeket, ő viszont nem, és ez nem lehet akadálya annak, hogy te mégis megnézd őket. Ez éppen olyan, mintha neked végig kéne ülnöd egy olyan sportközvetítést, amiből egy szót sem értesz.
Beszéljétek meg, hogy bizonyos dolgokat nem csináltok együtt, ha van rá jobb partner, akivel azt meg lehet élni. Neki is biztosan vannak barátai, hivatkozz rájuk! Mondd meg, hogy ők is igénylik a társaságát, és talán ők jobbá tesznek egy focimeccset pár korsó sör mellett, mint mondjuk te, otthon ülve, ötpercenként rákérdezve egy-egy szabályra.

Nem bírod?

Ha már eljutottál oda, hogy nem bírod, elmúltak az érzelmek és szinte eleged van belőle, bőgd ki magad a Szerelmünk lapjain, és fogadd el a saját döntésedet. De semmiképpen se hamarkodd el a döntésedet, próbálj meg visszaemlékezni azokra az időkre, mikor még mélységesen szerelmes voltál, hátha visszajön az érzés, amit elmulasztott az állandó együttlét.
Ha ez sem segít, engedd útjára, talán ő is boldogabb lesz egy olyan lány mellett, aki még imádja is, ha folyton közös programokat szerveznek.
Fogd fel a szakítást úgy, mint egy lehetőséget, hogy mindketten boldogok lehessetek, hiszen ha te nem vagy boldog a kapcsolatban, valószínűleg azt ő megérezte már, és ez feszélyezi, bántja valahol. Nem azt mondom, hogy érezd magad mártírnak, közel sem vagy az, éppen szakítani készülsz vele! Tehát ne viselkedj úgy, mint aki éppen átadja a boldogság egy darabját, és felszabadítod őt valamitől, ami eddig bántotta, épp az ellenkezőjét teszed: magadat szabadítod meg tőle.

Mi az elég?

Nagyon fontos dolog egy párkapcsolatban megtanulni, hogy mi az „elég”. Néha a párok, főleg a kezdeti időkben, megfeledkeznek az egzisztenciáról, és összeolvadnak, mert azt hiszik, az életet egyként már lehetetlen leélni. Ez nem így van, szabadság mindenkinek jár, sőt kell, szükséges ahhoz, hogy ne alakuljon át a szerelem gyűlöletté.
Egy régi, görög mítosz úgy tartja, hogy Zeusz félelmében választotta szét az úgynevezett androgünöket, akik kis gömb alakú lények voltak, benne minden női és férfi tulajdonsággal, hiszen rettegett attól, hogy ezek a teremtmények egyként túlságosan erősek, és képesek legyőzni akár az isteneket is. Sok ezer év után én hiszek abban, hogy Zeusz a legjobb döntést hozta meg, és nem kell feltétlen gömbbé válnotok a tökéletes kapcsolatért. Legyetek mozgó formák, akik néha összeolvadnak, aztán különválnak, hogy levegőt vegyenek és saját szemükkel lássák a világot!

Te mennyi időt töltesz a barátoddal?

1 hozzászólás

  • Hozzászólás hivatkozás Mia 2013. október 12. Írta: Mia

    Az előző barátommal pont fordítva volt... De ott (utólag kiderült) volt is okom a túlzó "ragaszkodásra", mert eléggé belezúgott mellett valakibe. És szerintem ezt éreztem, ezért akaszkodtam rá. Aztán persze szakítottam vele, és mire visszajött volna, találtam mást :P :D Vele már nem követtem el ezt a hibát :) Nagyon sokat vagyunk együtt, de vannak külön is programjaink. Én egyáltalán nem unatkozom ilyenkor, és ahogy hazajön, úgy látom, ő se :)

Új hozzászólás

A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező. A HTML kódok használata nem engedélyezett.