2015. január 07.

Szakdolgozatírás Kiemelt

Írta: 
Értékelés:
(0 szavazat)

Tartalomjegyzék

Talán még messze van, mire le kell adnod a szakdolgozatodat. Ennek ellenére nem árt, ha már most tisztában vagy vele, hogy milyen művel kell zárnod a felsőoktatásban eltöltött éveidet.

Lássuk a leggyakoribb kérdéseket, melyek a szakdolgozatírás kezdetén és folyamán felmerülhetnek!

Mi is az a szakdolgozat?

A szakdolgozat mondhatni megkoronázása az egyetemen, vagy a főiskolán eltöltött éveidnek, s egyben beugró is az egészet lezáró államvizsgára. Tulajdonképpen egy olyan hosszú beadandó önálló kutatással kiegészítve, ami szigorú formai és tartalmi keretek közé van szorítva.
Témája a szakképzettségednek megfelelő, tehát bölcsészhallgatóként biztos nem írhatsz (és jó szakdolgozatot nem is tudnál) a biológiával kapcsolatos érdeklődési körödről. Már csak azért sem, mert a dolgozat lényege éppen az, hogy bizonyítsd, mennyire vagy jártas az adott témakör szakirodalmában, felfogásában, eredményeiben.

Hogyan épül fel a szakdolgozat?

Általában a szakdolgozat méretét karakterben és oldalban is meghatározzák. Ez többnyire 70 000 karakter, tehát nagyjából 40 oldal szokott lenni.
Formailag a Times New Roman betűtípus, 12-es méretben és 1,5-es sorköz, illetve a sorkizárt igazítás a követelmény.
A dolgozat egy nyitóoldallal kezdődik, amin az iskolád neve, a választott téma, dátum, esetleg helyiség szerepel, valamint a saját és a konzulensed neve, titulusa. Ezután következik a tartalomjegyzék, majd kezdődhet a szakdolgozat első része, a bevezetés és az elmélet.

  • A bevezetésben meg kell fogalmaznod, miről és miért írsz. A személyes kérdés ellenére se vedd túl lazára a figurát, mindig maradj tárgyilagos. Hipotéziseket is ekkor kell felállítanod: ezek lényegében feltételezések, melyek arra vonatkoznak, hogy szerinted mi lesz a szakdolgozatod végeredménye, ugyanarra jutsz-e Te is, mint a korábbi kutatók, vagy úgy véled, idővel változott a helyzet.
    Nagyon fontos, hogy ezekre a hipotézisekre építsd a dolgozatodat, tehát választ kell kapnod rájuk, különben bármilyen jó is a munkád, nem lesz teljes.
  • Az elméleti rész kizárólagosan mások kutatásaira épül, az se baj, ha semmilyen önálló gondolatod nincs benne. Az a lényeg, hogy megvizsgáld, korábban a kutatók milyen eredményekre jutottak és ezeket szépen átfogalmazva, logikus sorrendben felépítsd.
    Ehhez segítségedre van a jó vázlat, ami persze idővel változhat, de ha nagyjából megvan az irányvonal, akkor az már roppant nagy segítség.
  • Az elmélet után jön az önálló kutatásod, a vizsgálati rész. Vannak, akik néhány személyt interjúvolnak meg, míg mások kérdőívet készítenek és osztanak ki. Ez természetesen témafüggő, de utóbbi esetén nagyjából 100 fő kitöltésére van szükség, ha viszont interjúvolsz, többnyire 3-4 fő segítsége elegendő lesz.
    Ezt a részt is bevezetéssel kell kezdened: hol végezted kutatást, kiket kérdeztél meg, miért pont őket választottad stb. Majd kezdheted is a részletes elemzést és a következtetések levonását. Ebben a részben már nem másokra, hanem magadra kell hagyatkoznod, a saját gondolataidat kell kifejtened az eredmények alapján.
    Az elemzésed akkor lesz teljes, ha nem csak azt vizsgálod, ami jól észrevehető, hanem figyelembe veszed a látens tartalmakat is, tehát azokat, amik elsőre nem feltűnőek. Pl.: Tegyük fel, hogy azt vizsgáltad, mekkora teret hódított a világháló az elmúlt években a gyermekek körében. A kérdőívedben szerepeltek a napi mennyiségre vonatkozó lehetőségek: 1 órát, vagy annál kevesebbet, 2-3 órát, 3-óránál többet. Miután ezeket kiértékelted, azt is vizsgáld meg, hogy azok, akik az első lehetőséget választották, mivel töltik a szabadidejüket és azt is, hogy akik az utolsót, mivel foglalatoskodnak még, vagy éppen milyen honlapokat böngésznek, hányas tanulók stb. Csak akkor lesz egészen kerek a dolgozatod, ha ezt a sok időt igénylő munkát is végigpörgeted.
  • Az elemzés után jön az összegzés. Ebben már nem szabad új információkat leírnod, hanem végig kell menned a szakdolgozatodon és minden fejezetből tömören kigyűjtened azt, amire jutottál. Válaszolnod kell arra is, hogy teljesültek-e a hipotéziseid, ha igen miért, ha nem, miért nem. Ha a téma megengedi, javaslatokkal is állj elő, szerinted hogyan lehetne az eseményeket pozitív lefolyásba terelni.
  • Az összegzést követi a bibliográfia, ami lényegében a források egy helyre gyűjtése, végül pedig a mellékletek, ami pl. a kérdőívedet jelenti.
Milyen kritériumoknak kell megfelelni?

A fentieken felül a legfontosabb kritérium a megfelelő hivatkozás. Ezek – különösen mostanában, a plágiumbotrányok árnyékában – roppantul nagy figyelmet kapnak. A szakdolgozatod értékéből nem von le, ha mások gondolatait használod, sőt, ahogy olvashattad, az első részben éppen ez az értelmezés a fontos. Az viszont rengeteget ront rajta, ha nem hivatkozol, emiatt ugyanis el is utasíthatják a művedet.
Ha szó szerint idézel valakitől (ez ne legyen túl gyakori), akkor idézőjelbe kell tenned az adott részt, majd lábjegyzetet beszúrva pontosan jelölni, honnan származik.
Pl. egy pontos hivatkozás ilyen: Masaru Ibuka: 3 éves kor után már késő. Budapest. Víztérítő Kiadó, 2011. p. 37.
Ha nem szó szerint idézel, hanem átfogalmazod az adott részt, akkor nem kell idézőjel, de hivatkozás természetesen ekkor is szükséges az előbb említett módon.
Másik fontos kritérium a helyesírás és a fogalmazás. Változatosan, élvezhetően írj és bátran használd a szinonimaszótárt, valamint az idegen szavak gyűjteményét, hiszen ezek emelik a dolgozatot értékét. És bár a Word kijavítja a helyesírási hibákat, nem mindig jó tippeket ajánl, ráadásul, ha a félregépelés helyes szót ad, azt a program nem jelzi. Éppen ezért feltétlenül olvasd át többször azt, ami írtál!


Megjelent: 5765 alkalommal Utoljára frissítve: 2015. január 08.
Szabó Böbe

Születési név: Szabó Erzsébet
Születési dátum: 1989. augusztus 22
E-mail cím: info@csakmiketten.hu
Mióta írok cikkeket az oldalra: 2005. március

4 hozzászólás

  • Hozzászólás hivatkozás M. 2012. máj. 05. Írta: M.

    Szuper cikk, jól átadja a lényeget :)Csak tudnám mirõl írok... :D

  • Hozzászólás hivatkozás Lia 2012. július 27. Írta: Lia

    Nekem lassan témát kell választanom, de sajnos nagyon nincs itt ötletem :(Bár legalább ez a cikk összefoglalta a tudnivalókat rendesen, mert mindenhol csak összevisszaságot lehet olvasni :(

  • Hozzászólás hivatkozás Besszi1 2015. február 22. Írta: Besszi1

    egy kérdés: okj-s szakdogánál is ezek a követelmények? azt tudom, hogy ott kevesebb oldal, 20-30 kb, míg egyetemen 40-50, de a felépítés ugyan ez?

  • Hozzászólás hivatkozás Böbe89 2015. február 24. Írta: Böbe89

    Szia! Tudtommal annyi a különbség, hogy nem kell kutatást készíteni, "csak" mások eredményeit kell összegyűjteni és elemezni.
    De szerintem az OKJ-s követelmények sokkal kevésbé egységesek, mint amit a főiskolákon, egyetemeken elvárnak, ezért feltétlenül járj utána a speciális igényeknek.

Új hozzászólás

A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező. A HTML kódok használata nem engedélyezett.